Minden nap valamilyen világnapot ünneplünk. Ha belenézünk ebbe a furcsa naptárba, akkor sok őrült eseményt látunk, de a mai igazán érdemes arra, hogy említést tegyünk róla. A vakvezető kutyák világnapját ünnepeljük minden év április 27-én. Ezek a fantasztikus kis élőlények nemcsak széppé teszik életünket, csodálatos társak, de egyben mindennapi segítői a vak embereknek. Néhány érdekes információ:
1994 óta április 27. a Vakvezető Kutyák Világnapja a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára. A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat.
Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhászfajta vált be - az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió, ám sok keverék kutya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld a lámpa és indulhat-e. A vakvezető kutyák általában 8 éves korukban "vonulnak nyugdíjba".
A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Közel egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt.
Míg a Világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban évi mintegy 20-25 kutyát adtak át. Egy teljesen kiképzett kutyára akár 2-3 évet is kell várni, a Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 120 rendelkezik vakvezető kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költséget. Az iskola ugyan ingyen biztosítja az állatorvosi ellátást, a kutya fenntartási költségeire azonban a vakok semmiféle támogatást nem kapnak. A rászoruló igényjogosult vak ember a kutyához tízezer forintért jut, a kiképzéssel járó tetemes költségeket a vakok szövetsége viseli. Egy eb kiképzése fél évig tart, és egymillió forintba kerül. A jövőben több olyan bázist szeretnének kialakítani a vidéki településeken, amelyeken vakvezető kutyákat képeznek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat támogatásának felhasználásával.
