A december viszonylag csöndesen telt az alapítványnál. Az első két hétben az év lezárásával foglalkoztunk és azzal, hogy az aktuális pályázatokat lezárjuk és felkészüljünk a januári kezdésre. A legnagyobb örömöt a szervezethez érkező svéd mikulás okozta, aki minden munkatárs gyermekének hozott ajándékot és nem kis meglepetésre valódi szakálla és hófehér haja volt. A gyerekek és be kell valljam magam is nagyon élveztem a kis ünnepséget. Az év lezárásaként vezetőink összegezték az eredményeket és azokat a feladatokat is felvázolták, amik a jövőben várnak ránk. Közalapítványként nagyon nehéz év áll előttünk. Ha valaki figyelemmel kíséri a közalapítványok helyzetét, tudja, hogy szinte az összes ilyen szervezet megszüntetésre kerül, vagy nonprofit gazdasági társasággá kell átalakulnia. Sajnos nálunk is ez a helyzet. Öröm az ürömben, hogy megmaradunk és továbbra is küzdünk azokért a célokért, amiért egykoron létrejött ez a lelkes gárda. Újabb feladatként bekerültem egy nemzetközi találkozó szervezésébe. Fantasztikus feladat és olyan emberekkel, gyerekekkel, tanárokkal és döntéshozókkal kerülök kapcsolatba, akik a korai iskolaelhagyás ellen küzdenek. Így telt a december. Kis energiát gyűjtve az ünnepek alatt nekiállunk az új évnek, remélem hasonlóan sikeres hónapokkal, mint 2010-ben.