Amikor a fogyatékkal élők világáról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfelejteni a közvetlen környezetüket. Családtagokat, osztály és csoporttársakat, munkatársakat és barátokat. Az hogy ők máshogyan élnek ránk is kihat. Sokan sajnos nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel. Nap, mint nap látom az utcákon a félszeg tekinteteket, hogy oda merjünk - e menni egy vak emberhez, vagy akárcsak lesegítsük - e a buszról a kerekesszékes utastársunkat. Ahhoz, hogy ebben szemléletváltás következzen be, fontos közelebb hoznunk mindenkihez ezt a témát. A legideálisabb, ha már gyermekkorunktól kezdve természetesnek vesszük, hogy vannak köztünk máshogyan élő emberek is. Volt szerencsék egy érzékenyítő program keretében megismertetni általános iskolás osztályokat a siketek, vakok és halmozottan fogyatékos emberek világával. A gyerekek nagyon élvezték és érdeklődve figyeltek minden új információt. Lelkesen tanulták az alapvető jeleket és segítőkészen támogatták társaikat, amikor azok fehér botokkal, szemüket bekötve igyekeztek végigbotladozni egy akadálypályán. A gyerekek sok tapasztalattal és élménnyel tértek haza és reméljük jövőre is emlékeznek majd arra, mit tanultak a Tolerancia hetében.